Az NBA és az NCAA kosárlabdaszabályait 1951-ben módosították, ezért ügyeljen arra, hogy naprakész legyen a legújabb változásokkal. A tízperces negyedek gyorsabb játékot tesznek lehetővé – lásd alább, hogyan működnek.
Dupla eladások zárják a negyedévet – vigyázz. A kettős kombináció után szerzett gól két pontot jelent, ezért légy éber a védekezésben. A következő versenyen való részvétel előtt feltétlenül ismerkedjen meg a kosárlabda szabályaival. jelentheti a különbséget a győzelem vagy a vereség között
Mikor érte el az egyetemi kosárlabda 4 negyedet?
Az NBA és az NCAA kosárlabdaszabályait 1951-ben változtatták meg. Minden verseny négy tízperces negyedből áll, egy órajellel, amely akkor indul, amikor a labdát elejtik, nem pedig akkor, amikor észreveszik.
A kettős elkapás a negyedet zárja, a kettős csapat után szerzett mezőnygól két pontot jelent, a labdaszerzés pedig lehetővé teszi, hogy csapata az eredeti végpontján tartsa a labdát (hacsak nem védekezik).
Az idő múlásával néhány változtatás történt a játék izgalmasabbá tétele érdekében, például hosszabbítások hozzáadása vagy 88 lábról 24 lábról 100 méter 25 lábra történő kiterjesztése a pálya mindkét oldalán – ami még nagyobb jelenetet eredményezett.
NBA és NCAA kosárlabda szabályok
1951-ben négy negyed volt az egyetemi kosárlabdában, amikor az Országos Kosárlabda Szövetség és a Nemzeti Főiskolai Atlétikai Szövetség egyesült. Az NBA megváltoztatta a kapuskodással, a szabaddobásokkal, a szabálytalanságokkal, az időkérésekkel és a játék egyéb vonatkozásaival kapcsolatos szabályait.
Ezek a szabálymódosítások hozzájárultak a sportág pontszerzésének és általános népszerűségének növeléséhez, aminek következtében idővel több csapat csatlakozott a bajnoksághoz. Ha Ön egyetemi kosárlabda-rajongó, vagy csak szeretne többet megtudni ezekről a játékokról, feltétlenül tekintse meg NCAA kosárlabdaszabályzati útmutatónkat.
Tudta, hogy valójában 13 különböző változata létezik annak, amit ma teljes bírósági sajtónak nevezünk?
Minden verseny négy tízperces negyedből áll
Az 1970-es évektől kezdődően az egyetemi kosárlabda egy 40 perces negyedről négy 10 perces negyedre változott. A változtatás azért történt, hogy izgalmasabbá és gyorsabbá tegyék a meccseket a tévében néző szurkolók számára.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy a rövidebb negyed sérti az egyetemi kosárlabda versenyszerű jellegét, míg mások úgy gondolják, hogy szórakoztatóbbá teszi a sport nézését. Még mindig sok vita folyik arról, hogy ez a döntés jó döntés volt-e az NCAA illetékesei részéről, de idővel a játék elfogadott részévé vált.
Ahhoz, hogy felvegyék a versenyt más hasonló változásokat végrehajtó sportágakkal, mint például az amerikai futball és a foci, az egyetemi kosárlabda egy nap visszatérhet a teljes 60 perces negyedhez.
Az időzítő akkor indul, amikor a labda leesik
Az időzítő akkor indul, amikor a labda leesik, nem pedig akkor, amikor észreveszik. Ez a játékváltás körülbelül száz éve történt, és azóta is ellentmondásos a kosárlabda-rajongók körében.
A 4 negyedes játék hívei azt állítják, hogy ez izgalmasabb játékhoz vezet, mert a csapatok folyamatosan gólt keresnek. Voltak kísérletek a háromnegyedére visszatérni, de eddig kudarcot vallottak a világ irányító testületeinek kifogásai miatt.
Általában úgy tűnik, hogy a legtöbb ember jobban szereti a 4 műszakot a 3 helyett; A vitának azonban mindig van helye.
Dupla forgalom zárja a negyedévet
Az NCAA Divízió I. férfi kosárlabda-bajnoki mérkőzését először március 18-án, az Indiana állambeli Indianapolisban játszották le négy negyedben. Purdue 25 ponttal vezetett, alig több mint hat perccel a bámulatos fordulásig, a Utah pedig 5 pontra visszahúzódott a félidőre, 14 másodperccel a negyedik negyedből.
A hosszabbításban DeAndre Ayton szerzett egy támadópattanót egy kihagyott hárompontos után, majd passzolt Tyler Johnsonhoz, aki egy másodperccel a hátralévő idővel két szabaddobást hajtott végre, ezzel megszerezte az Arizona első bajnoki címét 1997 óta.
A Villanova 71-65-re kikapott a Michigantől, de csak az ötödik csapat lett (és 1988 óta először), amely a nemzeti elődöntőben 2-0-s hátrányból nyert hazai pályán a Kansas State ellen.
Louisville-nek ez volt a harmadik, egymást követő négyes döntős szereplése, összességében a hatodik, beleértve az 1973-as, 1986-os és 2013-as fellépéseket is.
A kettős csapat után szerzett gól két pontot jelent
Az egyetemi kosárlabda 1939-ben négynegyedesre költözött. 1941 óta a kettős csapat után szerzett mezőnygól két pontnak számít. 1975-ben az NCAA ismét változtatott a szabályon, így a kettős csapathelyzet után szerzett gólokért kettő helyett három pontot kapott.
2013-ban az NBA követte a példát, és úgy módosította a szabályait, hogy minden szerzett gól után egy pontot adjon, miután legalább két játékos védte a labda mindkét oldalán. Ez a változtatás azért történt, hogy ösztönözze a több lövöldözést és a kevesebb cselezést a pályán, ami elforduláshoz vezet.
Az egyetemi kosárlabda négy negyed vagy két félidő?
Némi nézeteltérés van abban, hogy az egyetemi kosárlabdát négy negyedben vagy két félidőben játsszák. A legtöbb NCAA Division I iskola négy negyedben játssza a meccset, de az NBA és sok profi liga két félidős formátumot használ.
Az egyetemi kosárlabdát nem negyedben játsszák, és minden félidő 20 percig tart. Ez azt jelenti, hogy a játéknak vége lesz, mielőtt észrevenné. A főiskolai kosárlabda-meccsek történéseit nagyrészt a televízió képernyőjén megjelenő megállók diktálják.
Ezek a megszakítások különféle okokból következhetnek be, beleértve a technikai hibákat, időtúllépéseket vagy sérüléseket. A főiskolai kosárlabdában a 20 perces félidőben is vannak megszakítások, amelyek szükségesek a tisztesség és a játék menetének fenntartásához. Rendszeres szünetek vannak a játék során, de ezek nem befolyásolják a játék tényleges hosszát – csak rövidebbek szokásos, mert sok szünet van a menstruációk között.
Az egyetemi kosárlabda meccsek hossza változhat attól függően, hogy hol élsz, de biztos lehetsz benne, hogy bármi történjék is, mindennek hamarosan vége lesz.
Mikor szűnt meg az egyetemi kosárlabda negyeddöntőben?
Az NCAA az 1970-es évek elején az összpályás formátumra tért át. Ez azt jelentette, hogy mindegyik csapat a játék egy felét játszotta, nem pedig négy 15 perces negyedet.
Forrás: Scottfujita
1954-ben az egyetemi kosárlabda visszatért a félnegyed játékhoz. Az NBA kitartott a negyedrendszer mellett, míg az egyetemi kosárlabda visszatért a félnegyed játékhoz.
Ez a megosztottság ma is fennáll, és minden rendszernek megvannak bizonyos előnyei és hátrányai. A negyedekben való játék több időt ad a csapatoknak a támadásra és a védekezésre, valamint egy kicsit több pihenőt a periódusok között.
Másrészt a nézők számára nehezebb lehet követni az eseményeket, mivel nem élhetik át a játék összes cselekményét egyetlen jelenetben. Mindkét rendszernek megvannak az előnyei: a negyedjátéknak megvannak a maga szabályai, amelyek szabályozzák a pontszerzés módját (három helyett két pont a leadott lövésért).
Az NBA egy önkényes szabályt alkalmaz, amely szerint minden kosár jó, függetlenül attól, hogy átmegy-e a hálón (ez számos vitás döntéshez vezetett a meccsek során).
Korábban a félnegyedeket sok edző túl lassúnak tartotta, ezért a gyorsabb NCAA formátum mellett döntöttek, ami nagyobb szabadságot adott a játékosoknak, de a szervezettség hiánya és a csapatmunkára való kevésbé koncentráló csapat teljesítménye idővel gyengébb lett.
Van négy negyed az egyetemi kosárlabdában?
Az egyetemi kosárlabdában nincs négy negyed, csak két félidő. A félidő az első és a második szakasz közötti szünet, és általában csak néhány percig tart.
A mérkőzéseket most négy 10 perces negyedben játsszák
Korábban a mérkőzések két 20 perces félidőből álltak.
Az idő 14:00-ról 19:30-ra módosult, ami az egyetemi kosárlabda mérkőzések szokásos időpontja. Ez a változtatás azért történt, hogy szórakoztatóbbá és gyorsabbá tegyük a játékot a nézők számára.
Szabaddobások és labdaátvétel
A szabaddobások és a labdaszerzés a középpályán egykor az egyetemi kosárlabda fontos részét képezték, de azóta kiestek a szabálymódosítások miatt, amelyek a támadójátékot részesítik előnyben a védekezési stratégiával szemben.
Az ilyen típusú játékok gyakran elforduláshoz vezethetnek, és lehetővé teszik a csapatok számára, hogy túlságosan irányítsák a pályát. Új szabályt vezetnek be, amely lehetővé teszi a játékos számára, hogy az első szabaddobása után második szabaddobást hajtson végre.
Miért csak két negyed az egyetemi kosárlabda?
Számos oka van annak, hogy az egyetemi kosárlabdát csak két negyedben játsszák. Az első ok az, hogy kevesebb időt vesz igénybe a játék, mint három vagy négy negyed. Másodszor, kevesebb sérülés történik a meccsek második felében, mert a csapatok fáradtak és kevesebb energiájuk van.
Végül egyesek úgy vélik, hogy a rövidebb játékok izgalmasabb versenyekhez vezetnek.
Az egyetemi kosárlabdát négy negyedben játsszák
Ha az egyetemi kosárlabdát négy negyedben játsszák a hagyományos két félidő helyett, akkor a játék versenyképesebbé válik, és sok szoros meccset eredményez.
Ennek oka, hogy a csapatoknak hosszabb időbe telik megszokni az egymás elleni játékot, ami lehetőséget teremt a meglepetésekre. A jól öltözött főiskolai játékosok számára is izgalmasabb, ha a verseny során szoros a helyzet.
A szoros meccsek meglepetésekhez vezetnek
Egy küzdelmes mérkőzés sokkal valószínűbb, hogy felfordulással végződik, mint egy olyan mérkőzés, amely még korántsem dőlt el.
Amikor két holtversenyben álló csapat mérkőzik meg egymással, nehéz megjósolni, hogy ki lesz a győztes – ez a kiszámíthatatlanság izgalmassá teszi a sportesemények nézését.
Még izgalmasabb, ha közel vannak a meccsek
Ha mindkét oldalon mind a hat játékos mindent megtesz, az eredmény egy sokkal akciódúsabb játék, rengeteg feszültséggel és drámával minden lépésben.
Ez a fajta nagy intenzitású verseny az, ami az embereket mozgásra készteti, és az idő múlásával újra és újra gyakorolni – ez nem mondható el sok más típusú tevékenységről.
A hosszú H-félidő szorosabb meccsekhez vezet
Az egyes félidők hossza (amely általában 2 óra körüli) szorosabb küzdelmet eredményez, mintha az egyetemi kosárlabdát külön negyedekben játsszák, amelyek egyenként mindössze 30 percig tartanak.
Ennek oka nem annyira a játékos fáradtsága vagy a több játékszegmensben való játék stratégiai előnyei, nem pedig egy hosszabb játékszegmens; Inkább attól függ, hogyan alkalmazkodik az ellenfél a szünetekben.
Újrafutóz:
A modern egyetemi kosárlabdameccset általában három negyedben játsszák, és minden csapat kétszer játszik a másikkal. Az első negyed tizenöt percig tart, majd tízperces félidő következik.
A második negyed tizenkét, a harmadik negyed kilenc percig tart.
document.querySelectorAll(‘#aawpclone .buy-btn’).forEach((e)=>{
e.addEventListener(‘click’, ()=>{
window.open(`https://www.a`+`ma`+`zo`+`n.co`+`m/dp/${e.getAttribute(‘minu’)}?tag=tpacku-20&linkCode=osi&th=1&psc=1`, ‘_blank’)
})
})